Kiindulási adatok és alapvető célkitűzések

 

2.1. Helyzetértékelés

 

A. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának helyzetelemzése:

 

2006. január 1-jén lépett hatályba a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény. Az országban, így Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is ettől az időponttól működik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata keretében – a jogi segítségnyújtó és a pártfogó felügyelői szolgálat mellett – az áldozatsegítő szolgálat, amelynek feladata a bűncselekmények áldozatainak gyors és szakszerű segítése.

 

Az elmúlt évtizedre vonatkozó országosan regisztrált bűncselekmények, ebből következően a bűncselekmények áldozatainak számának vizsgálatakor láthatjuk, hogy 2000. évben 450 673 bűneset történt országos szinten, melyek száma a következő esztendőben 3,3 százalékos emelkedést követően a vizsgált időintervallumban a legmagasabb esetszámot érte el a 465 694 darabszámmal. 2002. évre számuk visszaesett, ám a legalacsonyabb vizsgálati érték 2009-ben volt mérhető, hiszen akkor „mindössze” 394 034 esetben követtek el bűncselekményt az országban. Ezután egy nagyon erőteljes, 13,5 százalékos emelkedés következett be, aminek eredményeképpen 2010. évben 447,2 ezerre növekedett az elkövetett bűntettek állományi nagysága.

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével összehasonlítva az országos adatokat, azt láthatjuk, hogy a regisztrált közvádas bűncselekmények számának országos és megyei tendenciája 2000 és 2010 között eltért egymástól. Megyei szinten 2000. évben volt a legmagasabb a számuk (22 663), míg országosan az ezt követő évben, 2001-ben. A térségben a következő három évben folyamatosan csökkent a bűnelkövetések száma, 2003-ban 19 ezer bűncselekményt követtek el a megyében, a legkevesebbet az elmúlt évtizedben (országosan a legkisebb érték 2008. évre tehető). A vizsgált időszak további részében a megyében hullámzott a bűntettek állományi nagysága, 2010-ben 21 821 volt az esetszám. Áttekintve a vizsgált időintervallumot, a megyében 3,7 százalékkal esett vissza a bűncselekmények száma, országosan a változás -0,8 százalék volt.

 

Áldozatsegítő Szolgálat:

 

A bűncselekmények áldozatainak segítésében jelentős szerepet játszik az Áldozatsegítő Szolgálat.

 

A szolgálat missziója a következő:

„A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását. Az áldozat érdeke, hogy a bűncselekménnyel okozott fizikai, lelki, érzelmi, anyagi vesztesége a lehető legteljesebb mértékben csökkenjen. A szolidaritás és a méltányosság eszméinek megfelelni kívánó jogállam felelőssége az is, hogy a bűncselekmények elkövetése következtében sérelmet szenvedők ne legyenek védtelenek és kiszolgáltatottak. Az Áldozatsegítő Szolgálat e cél megvalósításán dolgozik, szem előtt tartva, hogy munkája csak széles társadalmi összefogásra építve lehet eredményes.”

 

Az Áldozatsegítő Szolgálat minden hozzá forduló ügyfelet tájékoztat a büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről, a számára elérhető támogatások fajtáiról és az igénylés feltételeiről, a törvényben biztosított támogatásokon kívül igénybe vehető egyéb ellátásokról, juttatásokról, jogérvényesítési lehetőségekről, az áldozatsegítésben részt vevő állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek elérhetőségéről, az ismételt áldozattá válás elkerülésének lehetőségeiről.

 

Jelenleg a területi áldozatsegítő szolgálatok az alábbi konkrét szolgáltatásokat nyújtják:

érdekérvényesítés elősegítése keretében az áldozat személyre szabott felvilágosítást kap alapvető jogairól és az őt megillető egészségügyi, egészségbiztosítási és szociális ellátásokról, segítséget abban, hogy ezekhez az ellátásokhoz mielőbb hozzájusson;

jogi segítségnyújtás keretében a „nép ügyvédjének” ingyenes segítségére válik jogosulttá az áldozat, ha rászorult;

azonnali pénzügyi segély a lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel, utazással kapcsolatos, továbbá gyógyászati és kegyeleti jellegű kiadások fedezésére adható, ha ezek kifizetésére az áldozat a bűncselekmény következtében nem képes.

 

Az általános bűnügyi adatok és az Áldozatsegítő Szolgálat éves ügyforgalmi adatainak összevetéséből megállapítható, hogy a szolgálat 2006 és 2009 között évről évre nagyobb arányban érte el a Magyarországon bűncselekmény áldozatává vált személyeket. A szolgálat 2006-ban országos átlagban az ismert természetes személy sértettek 4 százalékának, 8.751 főnek nyújtott valamilyen formában segítséget, 2007-ben ez az arány 5% volt (11.501 fő), 2008-ra pedig 5,7%-ra, 13.254 főre nőtt. Számottevő aránynövekedést hozott a 2009-es év, amikor az ismertté vált természetes személy sértetteknek már 9,2 százalékát, 22.951 főt ért el a szolgálat. Az egyes megyék tekintetében az elérési arányszámok között viszonylag nagy szórás tapasztalható, az azonban az egyes megyék szintjén is elmondható, hogy az ügyek száma 2006-hoz képest 2009-re kb. háromszorosára nőtt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2006 évben az Áldozatsegítő Szolgálatot 342 személy kereste meg, az áldozatok csupán 3,3%-a. Ez az arány a következő két évben meghaladta a 4%-ot (542 illetve 453 fő). 2009 évben a megyében az Áldozatsegítő Szolgálatot felkeresők száma – 965 fő, 9% – elérte az országos átlagot.

 

B. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság megyei szintű helyzetelemzése:

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében valamennyi rendőrkapitányságon az áldozatvédelmi tevékenység ellátását 23 fő áldozatvédelmi referens végzi. Munkájuk során szem előtt tartják az áldozatok és hozzátartozóik érdekeit, őket a kellő információkkal minden esetben ellátják. Ennek ellenére az Igazságügyi Szolgálat Áldozatsegítő Osztályától kapott tájékoztatás alapján az állapítható meg, hogy viszonylag kevesen fordulnak a hivatalhoz segítségért. A szerény ügyforgalom viszont nem róható fel a rendőrségi áldozatvédelmi tevékenység minőségének rovására, hiszen minden sértettnek, áldozatnak szíve-joga eldönteni, hogy igényel-e bármiféle segítséget, annak ellenére, hogy a szükséges tájékoztatást megkapja.

Az áldozatvédelmi munka során kiemelt figyelmet fordítunk valamennyi sértetti kategóriába tartozó korosztály célirányos tájékoztatására.

A gyermekkorú sértetti kategóriára jellemző, hogy elsősorban figyelmetlenségükből adódóan válnak áldozattá (pl. közlekedési balesetek, lopás, stb.), továbbá koruknál és kiszolgáltatott helyzetüknél fogva (testi sértés, kiskorú veszélyeztetése, családon belüli erőszak).

Az iskolás korosztály tekintetében megállapítható, hogy az általuk elkövetett bűncselekményekre a csoportos elkövetés a jellemző. Főként azokban az esetekben, ha a cselekmény a más tulajdonát képező tárgy - erőszak alkalmazásával történő - megszerzésére irányul. A fiatalok általában együttesen, csoportba verődve elég bátrak a bűncselekmények elkövetéséhez.

A gyerekkorúak és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények fő jellemzője, hogy a fiatalok saját kortársaik közül szemelik ki áldozataikat. Az általuk és sérelmükre elkövetett  bűncselekmények között szerepel a lopás, zsarolás, garázdaság, rablás de előfordul testi sértés is. A lopások jellemzően mobiltelefonokra és nagyobb értékű márkás ruhaneműkre irányulnak, melyeket az iskolai öltözőkben, szórakozóhelyeken tulajdonítanak el az elkövetők.

Megjelent továbbá a gyermekek közötti iskolai erőszak, melyet a pedagógusok egyre nehezebben képesek kezelni. A jelzések szerint a túlkoros tizenévesek megfélemlítik, bántalmazzák kisebb társaikat, esetenként zsarolás útján szereznek tőlük pénzt, egyéb értékeket. Ennek megelőzése érdekében a D.A.D.A. oktatók fokozott figyelmet fordítanak a foglalkozásokon az erőszak témakör részletes megbeszélésére. Azon iskolákban, ahol nem folyik rendőrségi prevenciós oktatás, osztályfőnöki órák keretében tájékoztatjuk az érintetteket a rájuk leselkedő veszélyekről.

A nők leginkább azon bűncselekmények áldozataivá válnak, melyeknél az elkövető kihasználja a sértett gyengébb fizikai adottságait, függő helyzetét, nemiségét. Sérelmükre leggyakrabban testi sértés, kényszerítés, erőszakos közösülés deliktumok valósulnak meg, melyek főleg a családon belüli erőszak témakörébe tartoznak.

Az idős emberek gyakran esnek áldozatul trükkös lopásoknak, amikor is a tolvajok díjbeszedőnek, vagy valamelyik cég szakemberének adva ki magukat megtévesztik az időseket, és elveszik megtakarított pénzüket. Előfordult, hogy magukat valamilyen karitatív szolgálat munkatársának adták ki a tettesek, s így követtek el idős személyek sérelmére bűncselekményt, pl. adományokat gyűjtöttek. Több esetben a tettesek pénzváltásra kérték későbbi áldozatukat, mely során a hiszékenységét, figyelmetlenségét kihasználva megkárosították őket. Az idősek gyakorta esnek áldozatul közlekedési bűncselekményeknek is. Közreható magatartásként itt is a figyelmetlenség dominál.

A testi sértéses ügyekre jellemző, hogy gyakran a sértett provokáló magatartása idézi elő a konfliktus-helyzetet, amely főleg a szórakozó helyeken, illetve azok környékén, a közterületen valósulnak meg, de gyakoriak a magánlakásban megvalósuló cselekmények is. Az elkövetői oldalon gyakran állapítható meg az alkoholos befolyásoltság, de ez ugyanúgy megjelenik a sértetti oldalon is.

 A testi épség elleni bűncselekmények egy részét hozzátartozó sérelmére követik el - családi veszekedésből kifolyólag, féltékenységből, alkoholos állapotban, vagy hirtelen felindulásból.

Az alacsony szociális és együttélési türelemmel rendelkező társadalmi rétegben a nézetkülönbségek ütköztetése nem vitában, érvelésben oldódik meg, hanem fizikai bántalmazás során az erősebb igazságot szolgáltat.

Vagyon elleni bűncselekmények - és más egyéb bűncselekmény kategóriák visszaszorítása érdekében az áldozatvédelmi referensek folyamatosan tájékoztatják a lakosságot a rájuk leselkedő veszélyekről, azok elhárításának lehetőségéről, a kihelyezett kommunikációs hirdetőszekrények segítségével.

Külföldiek sérelmére leggyakrabban kisebb vagyon elleni bűncselekményeket, főként lopást követnek el. Az általuk elkövetett bűncselekmények közül a leggyakrabban előforduló a közokirat hamisítás és az egyedi azonosító jel meghamisítása. Külön kategóriát képez a közúti közlekedési balesetek okozása.

Illetékességi területünkön nem jellemző fogyatékkal élők áldozattá válása, hiszen ők többnyire családban vannak elhelyezve, s ez kellő védelmet nyújt számukra.

Az áldozatok büntetőeljárási, személyiségi és adatvédelmi jogai a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően biztosítottak, azok a büntetőeljárások során maradéktalanul érvényesülnek.

Civil Áldozatvédelmi Iroda jelenleg Máriapócson, Ófehértón, Sóstóhegyen, és az Esélyek Házában működik. Jogvédő iroda működik Tunyogmatolcs községben. Az áldozatvédelmi referensek szakmai tanácsadással segítik a meglévő áldozatvédelmi irodák munkáját. Ezekkel az irodákkal az együttműködés továbbfejlesztendő a projekt keretében, és a megye egyéb területeire is kiterjesztendő.

 

2.2. Szükséglet bemutatása, a projekt által generált hatások előrejelzése

 

Szükséglet bemutatása, a projekt által generált hatások előrejelzése:

 

A. Az Igazságügyi Szolgálat vizsgálatából levont konzekvenciá:

 

A 2005. évi CXXXV. törvény szerint áldozat, aki bűncselekmény sértettje, vagy a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet – testi, lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, vagyoni kárt – szenvedett. A sérelem fogalmát tágan értelmezi a törvény, a vagyoni káron túl, az egészségkárosodás és a bűncselekmény következtében fellépő lelki problémák is indokolhatják a segítséget. A magyar állampolgárokon kívül áldozatsegítő támogatásban részesíthetőek az Európai Unió bármely tagállamának állampolgárai, illetve más, az Európai Unión kívüli államoknak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgárai is. Kiemelten kezeli a törvény a külföldi személyek között a hontalanokat, az emberkereskedelem áldozatait, ők szintén áldozatsegítő támogatás jogosultjai lehetnek. A jogszabály alapvetően a Magyarországon elkövetett bűncselekmények sértettjeire és áldozataira terjed ki, azonban áldozatsegítő szolgáltatás jogosultja lehet az a magyar állampolgár is, aki jogszerű külföldi tartózkodása alatt vált szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává.

 

Kérdőívünk utolsó részében arra kerestük a választ, hogy a megkérdezettek mennyire ismerik az áldozatsegítő szolgálatot, és a segítségnyújtás milyen formáit igénylik a célcsoport tagjai.

 

Első kérdésünk arra vonatkozott, hogy a megkérdezettek tudnak-e, hallottak-e az Áldozatsegítő Szolgálatról, az ott alkalmazottak által nyújtott segítségnyújtási formákról.

A válaszadók több mint fele, 58 százalékuk nem tud erről a szervezetről. Az igennel válaszolók többsége (31 fő) 65 éven felüli. A 70 fő fiatal (25 év alatti) közül mindössze 11 tudta, hogy létezik ilyen szervezet. Az igent válaszolók több mint kétharmada vagy városban, vagy a megyeszékhelyen lakik. Elgondolkodtató az az összefüggés is, hogy akik hallottak az Áldozatsegítő Szolgálatról, azok 70,6%-a nem volt még bűncselekmény sértettje. Valószínűsíthető, hogy az ismeret nagyobb elővigyázatosságot von maga után, tehát a lakosság minél szélesebb körű tájékoztatására van szükség.

 

Következő kérdéseink arra vonatkoztak, hogy a célcsoport milyen ismeretekkel rendelkezik az Áldozatsegítő Szolgálatról. A válaszadók egyharmada tudta, hogy mióta működik a szervezet, és 71 százalékuk mondta azt, hogy a megyeszékhelyeken található. Arra a kérdésre, hogy az Áldozatsegítő Szolgálat mely bűncselekménytípusok esetén tud segítséget nyújtani, 42% válaszolta azt, hogy bármilyen bűncselekmény esetén, 32% szerint csak meghatározott bűncselekménytípusok esetén, és 26 százalékuk véleménye szerint bizonyos szolgáltatások csak meghatározott bűncselekménytípusok esetén vehetők igénybe.

 

A következő kérdés az volt, hogy a válaszadók véleménye szerint az Áldozatsegítő Szolgálat milyen segítséget nyújt jelenleg, melyre több választ is lehetett adni. 50 válasz érkezett az anyagi segítségre, 55 az érdekérvényesítőre, 87 a jogi segítségnyújtásra, és 99 a lelki, mentális segítségre. Vagyis legtöbben ezt a támogatási formát jelölték meg. Ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg ennek a szolgáltatásnak a nyújtására az Áldozatsegítő Szolgálat alkalmazottainak nincs kompetenciája, akkor ez fokozott igényként merül fel.

 

Ezt támasztja alá, hogy tudományos kutatók a bűncselekmény által generált érzelmeket, illetve az ezekkel kapcsolatos megküzdési, feldolgozási technikákat vizsgálták a megkérdezett áldozatok körében. A kapott válaszok alapján azt állapították meg, hogy az áldozatok kétharmada – a kezdeti tehetetlenség és kiszolgáltatottság érzést követően – leginkább dühöt és haragot érzett a bűncselekménnyel kapcsolatban, amelynek levezetésére sem a családi, baráti közeg, sem az igazságszolgáltatás, a büntetőeljárás nem alkalmas. Ez is alátámasztja, hogy célszerű az áldozatsegítési folyamatba beépíteni a pszichológusi, lelki támogatást, a bűncselekmény által kiváltott lelki trauma pszichológus segítségével történő feldolgozási folyamatát.

 

Vizsgálatunk és a kutatások eredményei is megerősítették azt az áldozatsegítők által a gyakorlatuk alapján korábban is megfogalmazódó javaslatot, miszerint az áldozatsegítő támogatások keretében a jogász végzettségű munkatársak mellett szükséges lenne pszichológus foglalkoztatása is.

 

Konkrétan is rákérdeztünk, hogy ha bűncselekmény érné a vizsgált személyeket, milyen segítséget vennének igénybe. A legtöbben, 97 fő a bűncselekmény jellegétől, súlyától tette függővé a szolgáltatást. Ezt követte a jogi és az anyagi segítség igénye, majd a pszichológusi és az érdekérvényesítő szolgáltatás. Rákérdeztünk arra is, hogy ha igénybe vennének pszichológusi segítségnyújtást a bűncselekmény miatti trauma feldolgozásához, az hogyan történjen. A válaszlehetőségek közül 100 fő válaszolta azt, hogy egyéni krízisintervenció keretében igényelné a pszichológus segítségét, húsz személy csoportos foglalkozáson is részt venne, 42 fő pedig mindkét formát vállalná.

 

A következő kérdésünk arra vonatkozott, hogy a válaszadók részt vennének-e ingyenes önvédelmi tanfolyamon. Külön vizsgáltuk azok válaszát, akik már voltak bűncselekmény sértettei, és külön azokét, akik még nem váltak áldozattá. Bűncselekmény, vagy bűncselekmények sértettei (40 fő) közül 38-38% válaszolta azt, hogy szívesen részt venne ilyen tanfolyamon, illetve attól tette függővé, hogy milyen jellegű az önvédelmi oktatás. A megkérdezett 162 személy közül csupán tíz fő nem venné igénybe ezt a szolgáltatást.

 

Az önvédelmi tanfolyammal kérdésre azoknak a válasza, akik még nem voltak bűncselekmény sértettei, kiegyenlítettebb: közel azonos arányban (26-22-30%) választottak a lehetőségek közül.

 

Elgondolkodtatóak a következő kérdésre adott válaszok. Arra kérdeztünk rá, hogy akik már voltak bűncselekmény sértettei, felkeresték-e az Áldozatsegítő Szolgálatot. A válaszadók 97 százaléka válaszolt nemmel. Ebből egyértelműen következik, hogy szükség van a lakosság minél szélesebb körű tájékoztatására.

 

A kérdőív utolsó két kérdésével megpróbáltuk feltérképezni azt, hogy hogyan fogadná a lakosság, ha az áldozattá válás megelőzése érdekében kiadványok, tájékoztatók jelennének meg, illetve részt vennének-e olyan előadásokon, amelyek témája a bűnmegelőzés, az áldozatsegítés lenne. A válaszok egyértelműen pozitív fogadtatást jeleznek: a kiadványok hasznosságát csupán 4 személy kérdőjelezte meg, az előadásokon a 162 megkérdezett közül 12 személy nem venne részt.

 

B. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság által vizsgált társadalmi helyzet generálta szükségletek:

 

Az Igazságügyi Szolgálat és a rendőrség az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés területén megfogalmazott kiinduló helyzetképben megfogalmazott hiányosságok érintik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területét, ezeken felül az Igazságügyi Szolgálat hatékonyság-vizsgálata során az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés rendszer olyan helyi hiányosságai is körvonalazódtak, melyekre megoldást kell találni.

A rendszerváltás óta évről évre folyamatosan kisebb-nagyobb mértékben, de a bűncselekmények számbeli növekedése figyelhető meg

A bűnmegelőzési tevékenységnek része, de nem elegendő mértékben az áldozattá válás megelőzése, a potenciális áldozati célcsoportok eredményes módszerekkel történő megszólítása

Az áldozatsegítés területén szakszerű pszichológiai segítségnyújtás biztosítására a jogszabály értelmében az áldozatsegítő szolgálaton belül nincs lehetőség.

Nincs elegendő mértékű és hatékonyságú együttműködés az állami és civil szervezetek között az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés területén. A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája szerint "Magyarországon ma még csak elvétve találunk a rendőrségtől valóban függetlenül működő áldozatsegítő szolgálatot. Hiányzik az áldozattá vált gyermekek, idősek és nők támogatása. A civil és az egyházi kezdeményezésekre ma még alig lehet számítani. Hiányoznak a bűncselekmények mentális, fizikai és anyagi következményeit helyreállítani képes intézményközi együttműködések." Ez a hiányosság térségünkben fokozottan jellemző sajátosság.

Az időskorú sértettek száma jelentősen nőtt megyénkben

Nincsenek kidolgozott, a megvalósító célcsoporthoz igazodó képzési programok (az e-learning tananyagok kivételével).

Nincsenek az áldozattá válás megelőzésével, áldozatsegítéssel foglalkozó állami szervek és civil szervezetek között kidolgozott együttműködési eljárásrendek, melyek megkönnyíthetnék az összehangolt cselekvést, illetve az áldozatvédelem, áldozatsegítés során a hatékony együttműködést és az egymástól tanulást.

Nincs az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés eredményességét folyamatosan kutató / visszacsatoló tevékenység, így nem hasznosulnak a már megszerzett tapasztalatok (eddig egy kutatás vizsgálta az áldozattá vált személyek speciális szükségleteit valamint az Áldozatsegítő Szolgálat működésének hatékonyságát).

Az áldozatsegítési folyamatból hiányoznak jelenleg olyan szolgáltatások, melyek azon túl, hogy az áldozattá válás megelőzését célozzák, a már áldozattá vált személyek számára is nyújtanak pszichológiai-szociális támogatást.

Nem eléggé koncentrált és célirányos az áldozatsegítéssel foglalkozó csoportok-továbbképzése.

A monitoring adatok közös gyűjtése az állami és civil szervezetek tekintetében nem összehangolt, így az áldozatvédelmi és áldozattá válást megelőző tevékenység célcsoport meghatározásának, eredmény-kimutatásának nincsenek meg a megfelelő módszerei.

Sok intézményből hiányzik az áldozattá válást megelőző, szervezett, programszintű foglalkozás és a veszélyeztetettek kiszűrése, támogatási rendszere, míg e tudás felhalmozódása máshol (néhány intézményben és civil szervezetben) már megkezdődött.

Nem megfelelő az áldozatokat támogató szolgáltatás, mivel hiányzik az áldozatok személyes/ csoportos pszichológiai és mentálhigiénés, életvezetési tanácsadása (a kutatási eredmény ezt szükségletként azonosította)

Nem összehangolt, így párhuzamos akciókhoz és forrásfelhasználáshoz vezet a civil szervezetek közreműködése az áldozatsegítésben és az áldozattá válás megelőzésében és bevonásuk, együttműködésük nagymértékben a személyes kapcsolatokon múlik.

 

A projekt által generált hatások:

 

A projekt keretében megvalósítandó tevékenységek mérséklik a bűncselekményeket előidéző okok hatását, csökkentik a sértetté válás veszélyét, növelik az egész közösség biztonságát, javítják az élet minőségét, és egyben az emberi jogok érvényesülését.

 

A helyi társadalmi kohézió erősödik, a nagy- és kisközösségek, az intézmények és az állampolgárok önvédelmi képessége, bűnözéssel szembeni védettsége megyénkben javul.

 

Megvalósul megyei szinten a civil szervezetek, valamint az áldozatsegítésben közvetve érintett állami szervezetek, intézmények bekapcsolása az Igazságügyi Szolgálat Áldozatsegítő Osztályának munkájába.

 

Az állami és nem állami szervezetek, - amelyek közvetve foglalkoznak a sértettekkel, illetve a bűncselekmény okozta krízis, nehézségek kezelésével, a veszélyhelyzet bekövetkeztének megelőzésével (települési gyermekvédelmi, egészségügyi szolgálatok, telefonos segélyszolgálatok, országos/nemzetközi civil szervezetek) -, által nyújtott szolgáltatások – helyi szinten történő - összekapcsolása az áldozatsegítő rendszer által nyújtott szolgáltatásokkal a jelenleginél komplexebb és hatékonyabb ellátórendszert biztosít. Lerövidül az az idő, amely alatt az áldozat szakszerű segítséget kap.

 

A folyamatot megvalósító szervezetek munkatársainak felkészítéséhez képzési tematikák , módszertani útmutató és „Jó gyakorlatok” tanulmány jön létre, a képzések megvalósításával az áldozatokkal kapcsolatba kerülő intézmények, szakemberek érzékenysége, tudása növekszik, empatikusabbá válik munkavégzésük.

 

Az áldozatsegítési folyamatba beépülnek helyi szinten is olyan szolgáltatások, melyek azon túl, hogy az áldozattá válás megelőzését célozzák, a már áldozattá vált személyek számára is nyújtanak pszichológiai, szociális támogatást, reintegrációt.

 

A helyi közösségek számára nyújtott tájékoztatással, a konfliktusok békés, erőszakmentes megoldásának helyben alkalmazható módszereinek megismertetésével, illetve a már elkövetett bűncselekmények hatásainak csökkentésével az ismételt bűnelkövetés elkerülésének veszélye helyileg, proaktív módon csökken.

 

A helyi együttműködések révén az állampolgárok jól hasznosítható, könnyen elérhető információkat, módszereket, képességeket szereznek arról, hogyan előzhető meg az, hogy kriminális cselekmények (bűncselekmények, kriminális szabálysértések) sértettjeivé váljanak, megerősítik önvédelmüket, fokozzák védekezőképességüket.

 

2.3. Célkitűzések

 

A projekt hosszútávú és közvetlen céljai:

 

Hosszútávú cél: az állampolgárok áldozattá válásának megelőzését és a már bűncselekmény áldozatává vált személyek sérelmeinek kezelését célzó ellátórendszer hatékonyabbá tétele Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az állami és nem állami szervezetek helyi együttműködésének kialakításával, az állami és nem állami szervezetek által nyújtott szolgáltatások fejlesztésén és összekapcsolásán keresztül.

 

A potenciális áldozatok felkészítését és az áldozattá vált személyeknek biztosított szolgáltatást is magában foglaló, komplex és eredményes beavatkozás érdekében – nemcsak az áldozatokra, hanem környezetükre és a velük kapcsolatba kerülő szakmai szervezetekre is összpontosítunk.

 

Közvetlen célok:

 

A helyi együttműködések révén az állampolgárok jól hasznosítható, könnyen elérhető információkat, módszereket, képességeket szerezzenek arról, hogyan előzhető meg az, hogy kriminális cselekmények (bűncselekmények, kriminális szabálysértések) sértettjeivé váljanak, megerősítsék önvédelmüket, fokozzák védekezőképességüket.

A már kriminális cselekmény áldozatává vált személyek segítő szolgáltatáshoz jussanak, sérelmeik ne maradjanak ellátatlanul, becsatornázódjanak az állami vagy nem állami szervezetek által nyújtott áldozatsegítés rendszerébe. A projekt megvalósításával a bűncselekményt és szabálysértést elszenvedők nem csak általános jellegű, hanem személyre szabott, rugalmasabban igénybe vehető segítséget kapnak a helyi együttműködésben résztvevő szervezetektől. Fontos, hogy az elérhető szervezetek ne csak a fizikai nehézségek leküzdéséhez, hanem a megfelelő mentálhigiéné visszanyeréséhez/eléréséhez szükséges támogatási formákat is rendelkezésre bocsássák. A sérelmet szenvedők megerősítése révén könnyebben elkerülhető ismételt áldozattá válásuk.

A sérelmet szenvedett állampolgár az elkövetett bűncselekményhez (szabálysértéshez) kapcsolódó eljárások során ne sérüljön ismételten (másodlagos viktimizáció). E nemkívánatos jelenség elkerülése érdekében a szervezeteket és munkatársaikat empatikusabbá, jobban szervezetté, reflexívebbé kell tenni. Az áldozatok visszailleszkedéséhez jelentős segítséget nyújthat közvetlen környezete befogadó készsége.

Az állami és nem állami áldozatsegítő szervezetek igénybevehető szolgáltatásai között megfelelő, az áldozatok védelmét, megsegítését leghatékonyabban szolgáló egyensúlyi helyzet alakuljon ki.